Kritika anélkül, hogy a másik lelkébe tipornál? Lehetséges!
Mások kritikája a gyermekkortól kezdve visszhangzik bennünk, a tetteinkre, szavainkra a külvilágtól gyakorlatilag azonnal visszajelzést kapunk. Ugyanígy fogalmazunk meg mi is véleményt másokról már egészen fiatal korunktól kezdve.
Jól használva azonban, a kritika a fejlődés elengedhetetlen része. Nem csak kapni és a javunkra fordítani kell megtanulnunk, de egy fontos készséget is elsajátít az, aki megtanul építő jellegű kritikát megfogalmazni.
A következő hét aranyszabály ebben segíthet:
- Légy egyenes!
A köntörfalazás, vagy a passzív-agresszív kommunikáció nem jó választás, ha kritikát fogalmazol meg. Ha így adsz kritikát, az összezavarhatja a másik felet, rosszabb esetben személyes támadásként éli meg az elhangzottakat. Fogalmazz egyértelműen, hogy az üzeneted valóban értő fülekre találjon!
Egy munkavacsorához alulöltözött kollégának például ne azt mondd, hogy “mások általában elegánsabb ruhát választanak erre az eseményre”, hanem azt, hogy “szerintem egy kicsit alulöltöztél ehhez a vacsorához”.
2. Fogalmazz specifikusan!
A kritika majdnem mindig lehangoló a fogadó fél számára. Ezért ahelyett, hogy csak annyit mondanál, hogy “ezt elrontottad”– letörve így a másikat – érdemes inkább specifikusabban fogalmazni. Egy hibásan elkészített táblázat esetében például ahelyett, hogy “rossz az egész”, fejtsd ki, hogy a munka mely részei azok, amelyekben hibát látsz és javításra szorulnak.
3. A tárgyat tartsd a kritika középpontjában, ne az embert!
Csodálkoznál, ha tudnád, hogy ezt az egyszerűnek tűnő szabályt hányan hagyják figyelmen kívül! A másik ember személyét kritizálva nem érhetünk el pozitív változást a viselkedésében, csak annyi történik, hogy ramatyul érzi magát a visszajelzésünk után.
Ha például a kollégádat a hanghordozása miatt nem kedvelik a céges partnerek, amiért már a munkáját sem tudja megfelelően elvégezni, akkor nem a “nem vagy elég barátságos az ügyfelekkel” mondatból fog a legtöbbet tanulni.
Érdemes inkább elmondani neki, hogy a testbeszéde és a szavak, amelyeket használ, nem azt sugallják, hogy ő egy nyitott, barátságos figura. Ezen érdemes javítania.
4. Sose mondd, hogy “nincs igazad”!
Vannak olyan esetek, amikor elég egyértelmű, hogy a másik éppen hibázik. Azonban még ebben az esetben sem érdemes a fejéhez vágni, hogy “ezt nem így kell csinálni”, hiszen így csak konfrontálódunk és kellemetlen helyzetbe hozzuk őt. Ahelyett, hogy egyértelműsítjük, hogy szerintünk nincs igaza, érdemesebb számára alternatív megoldásokat javasolni a probléma, vagy a helyzet megoldására.
5. Ne feledd a dicséretet!
A “szendvics módszerről” már hallhattál korábban, amely annyit tesz, hogy egy építő kritikát két dicséret között tálalunk. Erre nem minden esetben van szükség és alkalom, azonban fontos, hogy a kritika mellett dicséretet is megfogalmaz. Ez enyhíti a kritika nyers érzetét és megmutatja a másiknak a segítő szándékodat.
Ha például egy gyakornok mindig elfelejt egy részt a postai címzésről, megdicsérheted, amiért a munkafolyamat egyéb részeit kifogástalanul végzi.
6. Fogalmazz meg ajánlásokat, ne parancsolgass!
Vezetői szerepben különösen kihívás, hogy a kritikát javaslatként, ne pedig elvárásként fogalmazd meg – ám ezzel elősegítheted azt, hogy a másik megfogadja a hallottakat. Ahelyett, hogy azt mondanád “ezentúl így kell csinálnod”, inkább fogalmazz így: “úgy gondolom, hogy hatékonyabb lenne a folyamat, ha ezen a módon csinálnád”.
7. Beszélgess!
Végül pedig, a kritika nem egy egyoldalú szónoklat, hanem a másik fél meginvitálása egy eszmecserére a témában. Légy nyitott, hogy az ő oldalát is meghalld és igyekezz megérteni, miért úgy cselekedett, ahogy. Szükség esetén nyissatok egy egészséges, tiszteletteljes vitát és éreztesd a másikkal, hogy a véleménye és az érzései számítanak.
A karriered során folyamatosan adsz és kapsz is kritikát. Ezekkel a módszerekkel, odafigyeléssel és empátiával jobb benyomást kelthetsz a körülötted lévőkben, segíthetsz másoknak sikeressé válni, így rólad is pozitív kép alakul ki. Így lesz a kritika igazán építő.
